Hát mi tagadás,a lovaglást nem átlags időben kezdtük meg.Túl korán,egy csikónak...De végülis nem erőltettük meg.Csak én lovagoltam rajta hetente egyszer,és az is max 20 perc volt.Az akkori 20kg-om nem hinném,hogy ártott neki.Máig nincs baja a hátának.

Ha igazán  jól bele gondolok,Talizmán nyereg alá szoktatása egészen megosztott munka volt apukám,és köztem.Azt,hogy a nyereg nem eszi meg Talit,és hogy a kantártól sem kell félni azt mind apa tanította neki.No és persze azt,hogy az ember a hátunkon nem azért van,hogy ledobjuk...

Én pedig a napokban kezdtem el vele igazán edzeni.A jelzések,a külöböző szársegítségek,a lassú,és a gyors ütemek,és ezer,meg ezer más dolog volt,amit meg kellett tanulnia.Vagyis tanulnunk.Mert meg kell hagyni,és se voltam nagy lovas,mikor Talizmánt kaptam.Viszont nagyon jó élmény,ha a lovaddal együtt tanulhatsz.

Szóval a lényeg a léényeg,egy csődör betörése,megfelelő szaktudás nélkül nem a legegyszerűbb!Persze amúgy sem...De így különösen nehéz volt.Pl.:nem egyszer elfeküdt nyereggel  hátán,miközben áthaladtunk egy szántóföldön.Ugyanis ő azt gondolta,hogy a jó kis porhanyós föld majd talán megszabadítja tőlük,és a nyeregtől.Nem jött össze...aztán egy idő után meg is unta,mert rájött,hogy ez semmire nem vezet.Így végül beadta a derekát,és apuvál már nagyon jól összetudtak dolgozni.Érthető is,hiszen mindennap lovagolt rajta apa,és nagyon összeszoktak.Ritkán lovagoltam Talin,mert nehezen tudtam megfogni,és általában inkább feladtam,és leszálltam,átadtam apunak,és ő ment vele.Én rendszeresen 1 éve lovagolom.Azóta mi is nagyon összeszoktunk,s probléma mentesek-nagyrészt-az óráink.

 Mint már leírtam,az első lovaglások nagyon egyszerűek voltak,egy pokróccal.Vagyis...hát...a legelső még a lószállítóban volt.Mert már akkor felültem rá...